Top 5 trend a vizuális brandingben

Nem szeretem az olyan cikkeket, ahol megmondják, hogy mi a trend vagy hogy mi várható a jövőben. Mégis egy ilyen bejegyzést írok most, mert bár jós én sem vagyok, foglalkoztat a téma. Megfelelően nagy távolságból, kvázi felülről tekintve, milyen a vizuális branding és arculattervezés jelenlegi helyzete, valamint fejlődési iránya? Ráadásul közeledik az év vége, ami jó alkalmat nyújt, hogy ezeket a folyamatokat a jövő évre vetítsem ki, és ezzel egy erős, kattintható címet adjak a bejegyzésnek.😎

A meglátásaimat arra a tapasztalatra alapozom, hogy a zwoelf digitalnál napi szinten arculatok tervezésével foglalkozunk, folyamatosan látjuk és érezzük az igények és elvárások alakulását, változását. Ezt a változást alapvetően a technológia fejlődése hozza, amit ha egy szóban kellene összefoglalni, ezt mondanám: digitalizálódunk.

Ez a digitalizáció jól összefoglalható abban a példában, hogy míg 2-3 évvel ezelőtt a munkáink több mint fele nyomdai kivitelezésre került, nyomdakész anyagot adtunk le a munkánk végén, addig ez az arány mára, 2020 végére kb. 5-10% alá csökkent. Már az arculattervek alap-, “kisarculati” elemei sem nyomdai kivitelűek, egyedül a névjegykártya tartja töretlenül a frontot. Mellette olyan, korábban még marginálisnak gondolt elemek kerültek előtérbe, mint az:

• emailaláírás,
• sablon közösségimédia-poszthoz,
• Word- és PPT-sablon,
• PDF bemutató brosúra.

A digitalizáció folyamata egyre több új felületet teremt a képernyőkön, digitális felületeken. A COVID19-helyzet is gyorsított ezen a folyamaton: meggyorsult bizonyos szolgáltatások digitalizációja a szórakoztatásban (online mozi, tv, színház), az oktatásban (e-learning kurzusok, webinárok, konferenciák) és az élet számos, most nem sorolt területén. (A brandguide.hu-t is a lockdown alatt kezdtem felépíteni.)

Nézzük meg, hogy a digitalizáció milyen pontokon keresztül hat a vizuális brandingre, arculattervezésre. Végig lehetne menni az arculatok összes építőkövén, de ezek közül csak néhány jellemzőt fogok kiemelni.

0. A reszponzivitás a kulcsszó

A reszponzív webdesign már több mint 10 éve velünk van. A mobileszközök fejlődése hozta el azt az igényt, hogy a weboldalak alkalmazkodjanak a megjelenítő mobil, tablet, TV stb. kijelzőjének felületéhez. Ez az alkalmazkodás nemcsak a weboldalakra, hanem az arculatokra is igaz. Átlagosan naponta 3600 kommunikációs üzenettel találkozunk. A nagy zajban csak azok a brandek tudnak kitűnni, akik a felülethez megfelelően alkalmazkodva, a megfelelő megjelenési formát felvéve a megfelelő időben a megfelelő üzenetet adják át. Ha ignoráljuk ezt, akkor az üzenet nem fog eljutni a célközönségünkhöz. Hogy mitől lesz egy arculat reszponzív? Attól, hogy rugalmasan alkalmazható, mégis egységes rendszert alkotva ki tudja elégíteni a folyamatos változásból fakadó igényeket.

1. Változóan állandó: fókuszban a logó, embléma

A logó mindig is az arculati jéghegy csúcsa lesz. A logó nem arculat, és a logó önmagában nem brand. A logó önmagában még semmi, csak egy elem az arculati elemek között. Funkciója viszont állandó, az elmúlt évszázadban nem változott: egyedi, megkülönböztető és felismerhető megjelölés. Egyre nagyobb szerep jut a változó változatlanságnak, annak, hogy miként tud egy logó vagy embléma a számos digitális és klasszikus felületen való megjelenés elvárásaihoz kompromisszumok mentén alkalmazkodni. Mindeközben az előbb említett két fő szerepét (megkülönböztető és felismerhető) is hiánytalanul be kell töltenie. 2021-ben nem elég egy fix jel ahhoz, hogy hatékonyan adjuk át brandünk üzenetét, legalább az alábbiakkal ki kell bővíteni az alap arculati készletet:

• olyan elsődleges arculati elem vagy logó, amely működik akár favicon méretben is (16x16px),
• olyan elsődleges arculati elem vagy logó, amely működik négyzetes/kör formában » az összes közösségi oldal avatarképe négyzetes/kör befoglaló formájú,
• olyan elem, amely animálható, mozgatható (website, videó, posztok).

2. RGB-színek: a digitális aranykor

A zwoelfben is egyre több olyan arculatot tervezünk, amelynek az elsődleges arculati színe csak az RGB-spektrumban jeleníthető meg, a CMYK színtérben nem reprodukálható. Ehhez kapcsolódik a színátmenetes grafikák elterjedése is, melyek a screen designban jól (jobban) működnek, míg nyomtatva gyakran nem a kívánt hatást érik el. Az RGB fő arculati szín mellé persze választható Pantone-direktszín, amely megközelíti a RGB-szín megjelenését, de egyrészt ez gyártási többletköltséget jelent, másrészt technológiai kötöttséget, hiszen direktszíneket nem lehet digitális nyomtatásban használni, használatuk csak a szita- és ofszetnyomásra jellemző. Mégis mára szinte úgy átbillent a felhasználási felületek aránya a digitális oldalra, hogy meg lehet lépni egy-egy ilyen döntést: az elsődleges arculati szín egy RGB-ben jól működő szaturált és élénk kék/zöld/bíbor stb., amely CMYK-ban nem reprodukálható. Pár éve ez még elképzelhetetlen volt, most már járható út, a jövőben pedig további eltolódás is várható a digitális színek alkalmazása felé.